Amiért nemcsak templomokat

Áldassál, Uram, amiért nékem is adtál valamit, áldassál, amiért nemcsak szépséget s szórakozást teremtettél, nemcsak gyönyörű templomokat s félelmetes gazdáit a pénznek, szemtelen vigéceit a jóságnak és hazudozásnak, nemcsak ifjú lelkesedést, friss vért, kacagó lányokat s gyermeket, – óh, áldassál, Uram, amiért a fájdalmas örömök és harcok hétköznapjai után megteremtetted az ünnepet, a megnyugvást, a Semmit, aki az idő teljességében értem is eljön s dajkáló karjaiban elringat mindörökre, ámen.