Ma még csak zavaromat tudom elmondani
| nem látlak annak, aki vagy, |
| nem az vagyok, aki voltam, és |
| beszélsz, én már az eljövendő |
|
| a másik, – én tudom, hogy |
| csak akkor enyém a gondolatod, |
| ha te is enyém vagy, – óh, amíg |
| külön vagyunk, nem elég bizalmas |
| játszva megérti az érthetetlent. |
|
| Ne haragudj, kedves, de még |
| hogy vagy, hogy élsz, és nekem élsz: |
| tudom elmondani, azt, hogy |
|
|
|