Minden vigalom kétségbeesés

Van más seb is, és néha, igaz,
összeomlik a Torony is,
de a pénz szétloccsant romjait
mágneses kezeivel
rögtön magához rántja a
többi nagy pénz; néha, igaz,
megindúl az arany
népvándorlása, de
ez a vak csere semmit sem ér,
hisz az új gazdák se jobbak
a régieknél: egyik sem akar
változtatni, egyik se nézi meg,
hol az Első
Kút, honnan tör elő legelőször
a jajgató folyam, s megelégszik
az utolsóelőtti állomás
vizsgálásával – – Semmit sem ér
a Toronyomlás vagy a Sikeresebb
Üzlet szeszélye: egyetlen új
intéző sem akarja
meghallani az igazság
szavát, amely örökké hasztalan
kiáltja, hogy
emberek,
nézzétek egymást, nézzétek a
porbahullt századok porbahullt
népeit, nézzétek a jelen
kínjának túltömött
raktárait, az élő
embert, nézzétek és
irtózzatok:
minden vigalom kétségbeesés,
minden szépség szenny és halál,
és minden perc pompás palotája
börtön valahol valakinek,
hiszen az a szépség, az az öröm,
amit a pénz ad a világ
urainak, mind az arany,
mely vándorútját szakadatlan
járja köztetek:
mind-mind porbahullt századok
porbahullt népeiből
szökellt ki, vérző
szökőkút, jaj, belőlünk
ömlik a pénz: a mi sebeinkből
ömlik a forró
forrás, a mi tüdőnk
liheg a kibérelt mozdonyok
kazánjában, a mi ruhánk
szennyéből születik a selyem
s a mi megtagadott
orvosságunkat issza el
pezsgős poharakban és a mi
életünket eszi meg ínyenc
falatokban a pénz, a hűtlen
isten, aki mord
ágyúi mellett szent udvaroncokat
tart magának, csodálatos, örök
gyermekeit a
szónak, hangnak, színnek, hogy az ő
mennyei lelkükön át
trillába-mesébe
halkítva lehessen tudomásul
vennie a szakadatlan szakadó
forrás sötét sikolyait
s az ő szívük muzsikáján
szórakozva felejtse, hogy
minden öröme kétségbeesés,
minden szépsége szenny és halál
s minden percének palotája
börtön valahol
valakinek, nekünk, lesujtott
századok lesujtott népeinek,
akik a jelen
kínjának élő raktárai
vagyunk s tehetetlenül
tűrjük, hogy vak vándorútjain
futkározzon, kacagva és
jajgatva, idegen arannyá
rontott szent erőnk, amely
szakadatlan ömlik
ömlik
csukhatatlan sebeinkből!
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]