Rablók kis cinkosa vagy!
Hallgass, tehozzád nincs szavam! Én |
nem hirdetem a keresztény |
lemondást s tisztelem az élet |
minden vágyát s a dolgos önzés |
harcos papjait is, de neked |
azt mondom: Hallgass, képmutató! |
Hallgass, tehozzád nincs szavam, |
az igazságról, mint első, naiv |
szerelméről a férfi, pedig |
belőled sohasem szólott az Ur, |
csak a keserű pillanat, és |
kis pénzed védeni a sohsem-ismert |
fordulsz a megértő szánakozás |
félelemmel, hiszen te csak |
magadért akartad a változást és |
nem hirdetem a keresztény |
lemondást, s tisztelem az erő |
de te hallgass, mert a harminc ezüst |
te csak a rablók kis cinkosa vagy! |
|
|