Nagy vizek rohannak

Lekötött bója: szállni, szállni! Tűnik az éj és tűnik a dél; nagy vizek rohannak, szép jachtok suhannak, – áll a mély. Rángat a hullám jobbra-balra; óh, ha a láncom elszakadna! Tűnik a dél és tűnik az éj: de parafa-testem, s csavargó szép lelkem mind mit ér, ha csak tehetetlen sírok, míg felettem tovazúg a habok hajcsára, a szél?