Tüzek csengői, lila csóvák

Te –! rózsaszín –! Mennyei csengők csiripelnek ma ereimben – – Csengők! – és huzalakon fut a tűz, idegek drótján, rózsaszínben. Bennem az éhség, – téged! – enni! kóstolni! – Hús, remegő derék! mell! Menekűlj! Itt rokkantak gyönyöre tapogat a pénz reflektor-szemével! Menekülj! – Fuj! – Rózsa, te rózsaszin – Ritmusok teste, ruganyosság – – Csengők gyúlnak ki ereinkben, tüzek csengői, lila csóvák. Lila csóvák, – élni! – fiatalon! Menekűlj! merj! élni! nékem – –! Menekűlj – És gyújtsd föl a csillagokat rózsaszínre a mámoros égen!