Óh Nizza! Tenger, arany fövény!

Föl! – Rohanó fény az énekem, vágyak spirálisa, – végtelen – – Lépcsők! – Lihegő vonatokon át! Óh Nizza! Utazni! Lidó! – tovább – –! Óh Nizza! – A tenger kürtje hí, dollárok zöld szemei – – Égő zene – Pénz! pénz! tomboló erők sűrítettje, parancsoló! Óh Nizza! tenger, arany fövény –! Nem tud örülni más, csak én, én, én, a mindig lemaradt kétségbeesett akarat. Óh Nizza! tenger, arany fövény –! Mindenkinél különb vagyok én, rom-századokból kilobogó csóvák rohanása, fénylobogó, a Nap gyémántja – – Zöld szemek! Vezess! – Pénzt! – Messzi vészjelek – – Vezess, égj, ujjongj részegen, prizmák extázisa, énekem!