Tréfálkozó őszi levelekkel

Milyen száraz és üres a lelkem, pedig te melengetted a kezeid közt! Milyen száraz és üres az ágyam, pedig teleszórtad a csókok aranyával! Csókok aranyával, arany levelekkel; de elhagytál a tréfálkozó őszi levelekkel. Nem tudok aludni miattad, mert álmomban is ujjaid simogatását érzem a homlokomon. Csillogó gyíkok voltak az ujjaid arany gyíkok, – és mellemen futkostak tegnap este. Mily messze a tegnap, csókokkal, arany levelekkel! – Mondd, mért hagytál el a tréfálkozó őszi levelekkel?