Menj haza, kislányom
Menj haza, kislányom, mit csinálhatok én teveled? |
oly gyönge vagy, mint a fű, oly friss, mint a hóvirág, |
– szamócabokor vagy csipkerózsa-ág? |
|
Oly gyönge vagy, oly pici, hogy megölelni se merlek; |
kis liliom, rám vársz hótiszta tavaszi ingben? |
Menekülj, vagy eltörsz barbár kezeimben! |
|
Nem félsz? én féltelek! Amikor vigyázva, így, simogatlak, |
gerinced hajlik, imbolyog, mint a lobogós tavi nád; |
ó, hogy remeg ujjaim alatt kis szamóca-koponyád! |
|
Menj haza, kislányom, mit csinálhatok én teveled? |
Áttetsző lelked s hab-szived megvénül, hogyha szeretlek, |
de enyém maradsz, kis rózsabokor, örökre enyém, ha feledlek! |
|
|
|