Tegnap megbántott valaki

Tegnap megbántott valaki és ma sincs semmihez se kedvem. Mily szép a hajnal! – Hallani a hárs zsongó lelkét felettem! Virágzó friss cseresznyefák közt a nap aranyos üde csók s a sok borzongó havas ág közt kötélhágcsóján ring a pók. Ó, istenem, mért nem felejtek, mért játszik a világ velem? Mig erdőm szent magánya rejtett, nem bántott soha senki sem. Erőt adott, színt, ízt, hatalmat a föld, a szél, a nap s a hold, ágaimon hált meg a harmat és kérgem isten bőre volt! – Most nem értem, a hajnali ég hogy ragyoghat így felettem; megbántott tegnap valaki és ma sincs semmihez se kedvem.