VII. Már hatodik napja
Már hatodik napja, hogy gyermekem visszatért; |
kék tengerekről, arany szigetekről tért vissza gyermekem. |
|
A szatinhullámos ég volt az a tenger; |
arany szigetek a szikrázó csillagok; – az ég a tenger. |
|
Ma is oly szép és fiatal, mint amikor messzehajózott, |
pedig húsznál is több tavasz múlt el azóta, hogy elhajózott. |
|
Húsznál is több nyár koszorúi hervadtak el azóta; |
húsznál is többször kivirúltak azóta a sírok koszorúi. |
|
Arany szigetekről tért vissza gyermekem, |
már hatodik napja, – és még nem mertem megölelni. |
|
Kék tengerekről tért vissza gyermekem; |
hajában hét arany csillagot hozott nekem. |
|
|
|