Lucifer
Fekete falakat épitek, fekete ostromgépeket isten ellen: |
kráterek ziháló műhelyeiben dolgozik millió pőrölyöm. |
|
Engedelmesen nyújtóznak elém a vashidak; és én dirigálom |
a mindent elborító mennydörgéseket. |
|
Robogó hadaim előtt földig hajolnak az erdők |
és harsonáim roppant lavinákat görgetnek le a visszhangok barlangjaiba. |
|
Én hömpölygetem a ragályos szeleket, én akarom az emberirtó háborúkat is |
és borzalmas indulókat játszom az ágyúk lihegő orchesterein. |
|
Én akarom, hogy égő városokra zuhogjanak az alkonyok skarlát-függönyei, |
de nem feledkezem meg a gyémántzenéjű szökőkutakról sem: |
|
morzsát hintek a nyüzsgő hangyabolyokba, hernyókat a feketerigók elé |
és reggelenként meztelenül sütkérezem a napos partokon. |
|
|
|