[Lábunk alatt a vén folyó mart…]

Lábunk alatt a vén folyó mart
a hegybe utat; habteli
hátát ma gyilkos nap veri;
szikrázva áll a rakodópart;
láncok, csigák, sodronyok tenger
zsivajja tompán egybefoly;
a parton – nyüzsgő hangyaboly –
hullámzik, futkos ezer ember.
Izzófehér a nap korongja…
Hordó gurul, talicska sír
és kong a kő és döng a donga;
s a kép felett kinyúlva bátor
ívekbe nagy köröket ir
ércnyakával az elevátor.
 

(1918)

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]