[Lelkem antik romoknak mása…]
| Lelkem antik romoknak mása, |
| szél zúg az omladék felett; |
| ódon folyosók mély kongása |
|
| kővé dermedten állok: így jó! |
| – Halálos csönd, por, szürkeség, |
| kongó boltívek, szürke ég, – |
| sziszegve suhan el egy kígyó. |
|
| Kél a hold, mint lágy ezüstgolyó, |
| hűs fény zuhog rám: ezüstfolyó; |
| – távol mezők fénye szememben. |
|
| Jönnek az éjek hosszú sorban |
| s én hallgatom kábúlt álomban: |
| a bús Idő mint száll felettem… |
|
|
|