[Rendetlenség, aljasság dul szivünkben:…]
Rendetlenség, aljasság dul szivünkben: |
Másé vagy; én is; halál volna, ha |
megsejtenék viszonyunk valaha. |
[Olvashatatlan rész] rém les mindenünnen, |
hazudnunk kell tehát; s ha az sikerül, sem |
leszünk biztosak; hallgatnunk kell; csupa |
önvád vagyunk már, s azt elüzni a |
gazoknak sikerül csak, minekünk nem! |
Ellenségünknek látjuk a világot, |
minden percünk gyalázat, vihar, |
vérebek marnak, ördögi a harc! |
lemondás? – óh, az a pokol maga! |
Ez a mérlegnek az egyik oldala. |
S mindezt lehuzza a másik: szeretsz! |
|
|
|