Téli fasor
| Minusz tíz: a fül csíp. Minusz húsz: |
| orrlyukamban a szőr zizeg… |
| Mogorva szörnyekként szorongunk |
|
| be rútak vagyunk, be dagadtak, |
| nem látni ki a jégvirágtól; |
|
| nézem, hogy tűnik utca és tér: |
| sejtetik, merre járhatunk, és |
| csak ahol le kell szállani, |
|
| csak ott veszem észre, hogyan száll |
| s hogy a gyerekkori telekből |
|
| a szép színváltás a megenyhült |
| szürkület mocskában, mikor |
|
|
|