Be másképp!

Be másképp, be másképp,
be másképp nézem a lányokat,
be másképp az éhes csibészt és
a kizsarolt állatokat,
be másképp a fűben-akácban
úszó fehér-zöld nedveket,
be másképp a Nap bölcs futását
s a buta levéltetveket,

(és itt, prózában közbeszólva, egyáltalán mindent a földön, erőt, hitet, szépséget, Európát és Jupitert, a naponta-világjáró hajnalt és alkonyt, a lepkét és a lajhárt, a világító tengeri meduzákat és a soselátott cethalat, de még azokat a benzinbűz teherautókat is, melyek percenkint kilométernyi utat képesek megfertőzni az ibolyaszagú tavaszban,) –

be másképp, be másképp,
be másképp nézem, jaj nekem,
ötven után, kisemmizetten,
hökkenten és reménytelen,
be szontyolodva nézem őket
s mindent a tündér ég alatt,
mióta rossz szivem irígyli
szivüket, a motorukat!
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]