Fent és lent

Képzeld, Képzelet, a Képzelhetetlent! Rakd föl leperzselt szárnyad ujra, hogy indulhass ezredszer is; furakodj számtani formulákba; barátot, ellent, hit s gép sugalmát egyesítve (mind szent!) őrjöngd át a végtelent, a Napot, s használd, ha kell, mint fűtőanyagot, a legvégső tömörítést, az Istent. Képzeld, Képzelet, a Képzelhetetlent! Be gyönyörű messziről lila-zöld tájaival, s be múló, ez a Föld! Tér, hő, mozgás, billió csoda rettent: képzeld, Képzelet, a Képzelhetetlent, s mindegy lesz, élsz-e, s ott fent-e vagy itt lent.