Varázskör

Élők, ti, itt-ott, sokfelé, barátok, s nők, édesek, közeli-távoli ismerősök, engem most valami nagy sóvárgás fogott el: mit csináltok, jó embereim, mit, ebben a halk pillanatban, amikor semmi nem fáj s derűl, eső után, a végtelen táj, s szeliden zsong a Balaton, a part, ahonnan hívlak? Te innen, te onnan, jöttök, mind, lepkék, szivben, gondolatban, árnyhad, mely már akkor is elriad, ha nagyon hiszek benne! Látomások, húnyt szem népe, suhogó muzsikátok száz hazába kapcsolja álmomat.