Úgy legyen!
Felcsapó hit, láng. Omlás, rémület. |
Fagyott rózsafák a sírod felett. |
Jó? Rossz? Közöd már semmihez soha. |
Ragyogjon körűl fájó glória! |
Az! Dicsfény! Az! Emberi s köznapi. |
Láthatatlan és mégis ünnepi. |
Hat éve nem vagy. De légy! Akarom! |
Végső búcsúm a végső hatalom. |
Két uj rózsatő a sírod felett. |
Jó s rossz most zárja könyvbe a neved. |
Te se halsz meg egészen! Kétezer |
évig mindig lesz, aki rád figyel: |
férfi sóváran, asszony irigyen – |
örök vágy őriz… Ámen. Úgy legyen! |
|
|