Szakadékok
Uj, másik veszély az idő: kopik |
benne ideg és érzés; renyhül a |
jóllakott vágy fülleteg mámora! |
Veszély a tér is: be kevés, amit |
összehozhat, földet és népeit! |
S kapcsolhat késve (vagy korán) maga |
az élet sok bolond mozdulata: |
két jó vonzás rosszkor találkozik! |
Vakon ring bennünk az örök kaland, |
vakon köröttünk; percről-percre hang |
kél s hal; szín s illat; víz fut s áll a part. |
Hogy ismerjen egymásra tegnap és ma? |
Hogy Óceán s a Dolomit?… Nos, és ha |
még több nyíl elénk – a vég szakadéka?! |
|
|