Öngyilkosok

Mit sirattam az öngyilkos nyuszin? A véletlen parancsát, mely a véget hozva úgy kavar, old, köt, fagylal, éget, hogy egy lesz végűl anyag, forma, szín, mind egy lesz bennünk, embertársaim, ahogy az benned, Drágám: szemetének minden csöppjével átköröz az élet Kleopátrán, s rajtad, s Bajor Gizin. Ezt sirattam… De kár siratni bármit: hagyom is abba; magával csatázik a vergődő agy s kínja orgiáit ünnepli csak… A port s a húst sirattam, s szégyellem, hogy, gyerekmód, ujra szidtam azt, amiben régesrég megnyugodtam!