Szörnyeteg játék

Lehet jobb, mint, úgy téve, mintha bennem volnál, folyton összebújnom veled? Multat s jövőt így élünk (lelkileg s valóságként) a feltételezettben. S oly könnyű így: szavad sincs szavam ellen, nincs féltékenység, igényeidet rám bízod: én önzetlen lehetek, és te csak szárnyam, soha-soha terhem! Képzelt képzeleteddel képzelem, – mint valaha – hogy együtt vagy velem; de szörnyeteg játék ez, kedvesem: vacog a „Van-Nincs”, hisz gúny, jéghideg-zord, tűz a „Ha lenne”, lángpallosu mennybolt a „Lehetett volna”, s pokol a „Megvolt!”