A kezdete volt csak…

De hát mért nem voltál elég, ha így szerettelek? – Lassan derűlt ki, hogy mit értünk egymásnak: bűntudatod sokszor hitte: jobb, ha, bárhogy, szakít; a fájó üdv uj fájdalmakba vitt s közösségünk így maradt zaklatott, ideiglenes: kegyetlen kapocs zárta gyönyörét és tiltásait. Gyöngék, gyávák, bolondok mindaketten, nem bíztam benned eléggé, s te bennem; a legnagyobb jó voltál életemben és most mégis a kevésért siratlak: minden kincs a kezdete volt csak annak, mit bűneim benned eltékozoltak.