57.

Szótlan válasz

Nem bíztam benned eléggé s ez a
bűnöm? S te bennem: ez lett büntetésed?
Minden kifogás régesrég elégett
tüzünkben, mégis gyötört? Micsoda
gonosz kérdezett, és mit, hogy soha
nem sejtett kínban más menekülésed
nem volt, csak amit rejtőzésnek érzek:
szabad halálod szótlan válasza?
Vagy voltak gyűlölködő napjaid?
Lehettek; volt rá okod; aki így
végez, némán is váddal búcsuzik…
Nem! Nem! Üdvét rettegő őrület:
tudván zártad épp akkor életed,
amikor legjobban szerettelek!
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]