Keresztények

Nem illettem az európai rendbe (a vallhatóba): ösztöneimet törték hitek, szokások, kényszerek, melyek másoknak szentek: kételyekbe temetett – rég nem lelkiismeret, de gyöngeség s únt alku, az, hogy egyre alkalmazkodtam, beteggé gyötörve magamat és aki csak szeretett. Lett volna úgy, lett volna csak hatalmam rendezni sorsunk, ahogy én akartam, éltünk volna törvényben és nyugodtan; de ti másképp mértétek le a végső parancsokat, keresztények, te és ő, s közben éj lett, s minden azt mondja: késő!