Bizalom
Tudom, Kedves. Van nő, száz, meg ezer; |
látom: szép is némelyik, s bizonyára |
fontos majd-mind valakinek. De más a |
kapocs –: hiányzik sok-sok pici jel, |
amire a szem csak később figyel |
s még inkább a szív: test s lélek varázsa |
a bizalomban teljes – óh, be fájva |
nézlek másokban: alig érdekel |
az érző élet! Annyi-annyi év |
alatt annyi vágy s hála gyűlt beléd, |
hogy erő lettél, kincs, a veszteség |
mutatja, mily nagy! Azt nézem: kereslek: |
de csak olyanokban, akik szerettek, |
Drágám, vagy most, énértem, megszeretnek. |
|
|