Föld alatt, ég alatt

Nem rejtegetlek többé, nem tagadlak, végre igazán tied. Eleget bujkáltunk, míg bírtad, míg lehetett, míg volt értelme, hogy egy kis nyugalmat adjon a leplezés. A föld alatt vagy, az ég alatt vagy, és sirod felett vigan csörögve épp vendégeket jelez a szarka, hogy meglátogatlak: minden oly nyilt már és tiszta!… Be kár, hogy csak most, későn… Óh, ez a halál sokra tanitott, a legtöbbre… Bár lenne haszna is!… Drágám, adj erőt, kibírni, ami maradt, a jövőt… Védjétek egymást, igaz szeretők!