Vezeték

Nem te csókolsz, ha csókolsz: ne rajongj, ne hősködj, ne istenűlj oly nagyon; valami világközi hatalom vezetéke vagy, eszköze, bolond játékszere, hullám csak a tavon, a tengeren, porszem a sivatagban, mely feldobott s elmerít: ugyanabban a gyönyörben villámlik a barom, a behemót szörny s az éppoly buta vakondok vagy a pici muslica, mikor párzik, – gondolj a termeszekre, ha dagad benned az én, a dicső, s a csillagokra: Ő, a Titok, Ő üt át rajtad magába: kedvesedbe!