Képzelt képzeleteddel
Képzelt képzeleteddel képzelem, |
hogy idegondolsz, kedves, mialatt |
gyors kerék visz: sóvár magányomat |
hívja magányod; együtt vagy velem, |
ahogy veled én, és ahogy nekem |
vigaszt csak képzelt jelenléted ad, |
fájdalmad fájdalmamban érzi csak |
enyhűlni szorítását sziveden. |
Képzelt képzeleteddel képzelem, |
hogy együtt vagyunk: az enyém kevés |
volna, magában, míg így, szüntelen |
kettőződve, mint tündér repesés |
hoz-visz-cserél s egyszerre két helyen |
egymásba zárva tart a szerelem. |
|
|