Búcsú

Mi történt? Kedves, ne sirass! Amit éreztem: vedlés. Sorsom szálai széthulltak és most száz tér s száz idő formál egyszerre, bontó-épitő; (mint régen egy). Fölöttem gerle búg, négy napja; de hogy közben háborúk dúltak, s mily szörnyűk, ti nem sejtitek. Én is alig, bár érzékeimet szorozza minden perc. Friss bánatod átnéz rajtam, s úgy kérdi, hol vagyok. Ízenként három milliárd helyen! És hogy mi? Még nem tudom. Szerelem, villamosság? Tán arany-gáz-atom, tán hő-sugár-mag. A Szaturnuszon Térlakó Fény. Furcsa ez. De, hogy a Mindenség is csak egy Költő Agya, úgylátszik, igaz. – Indulsz? Este lett, és mert egykor nagyon szerettelek,