Valahogy ott
| Kik messzebb, mint Kalypszók s Nauzikák, |
| lányok, asszonyok, elképzelt csodák, |
| száz, ötszáz, ezer év utániak, |
| véreim bár, mind távolabbiak, |
| közösséghívők vagy hitetlenek, |
| ha magamfélék, ha még emberek, |
| gondoljatok rám. Ha tündére csak |
| egymásnak két sóvár lélek, akad |
| tiköztetek is szövetségesem |
| s megérzi majd, hogy csókolnám, milyen |
| szerelmesen: ha kigyúl szivetek, |
| szólítsatok, s valahogy ott leszek, |
| mindig veletek leszek, véretek |
| árnyéka alatt, az esti tücsök |
| dalában és költőitek között: |
| árnyat árnyak, ismeretlen csodák, |
| ébresszetek, míg lesztek, Nauzikák! |
|
|