Timon nyara

Legszebb nyaram: bisztrai havasok s viperák nyara! A Nemzetinek ott fordítottam az Athéni Timon-t, éj-nap dolgozva a keserű-bolond darabon, de annyi fény, oly derű tündöklésében, hogy leggyönyörűbb emlékem az a virágvölgy, a rét, meg a faház, az erdőszéli. Négy hetem átkozta – ujjongta! – tele a vén Shakespeare embergyűlölete, mégis tisztúltam tőle napra-nap, hiszen a saját viperáimat ölte (mint kertünkéit a kasza); s a szabadban – közben – oly mámora zsúfolt a létnek, mintha rám, belém hullt volna mindaz az iszonyu fény, amit egy év az űrbe szétszitál, a százbillió tonna napsugár.