Te meg a Világ
| Hat év csönd. Magány. Az Egy Álmai. |
| Sivatag edzett. Kezdted érteni |
| a gondolat örök szeme alatt |
| a földi sorsot és magányodat, |
| s tested, egyetlen birtokod, hazád, |
| s aki azt is feldúlja, a halált, |
| s ami addig is őröl s isteni |
| fölöslegeid sorra elveszi |
| vagy azzal öl meg, hogy rád se tekint, |
| a Célok s Hasznok népét, és megint |
| az oltó mámort, a perc gyönyörét, |
| a nők irgalmas kábítószerét; |
| s elűzted a lélek vámpírjait |
| és megszeretted a hajnali víg |
| rigófüttyöt, és lettél, ami vagy: |
| Szűrő lettél, a legszebb-szabadabb |
| szeretkezés érzékeiden át |
| a mindenséggel: Te meg a Világ. |
|
|