Utólért csoda

Fiume – a régi, gyerekkori? Elértem s megbocsátottam neki. A szörny Hamburg és Genova után mint elkésett ünnepi adomány, olyan volt, szerény; még debreceni tartozék, sőt balassagyarmati álmok gyarmata. Szinte magam is zsugorodtam, ott járva-kelve kis kikötőjében, üldögélve a mólón, mászkálva hegyén: a csoda, mely egykor nem működött, most talán még kedvesebben: csupa kisleány s fiú vett körűl – komoly emberek! – s nagy gőzösök – mégis játékszerek! – s még teljesebb lett mese és varázs, amikor este az osztériás – gyanútlan – cigarettával kinált s azon Kalypszó tündérneve állt.