Mikes

Az ellenpólus volt a Doktor Úr, Mikes Lajos. Fáradhatatlanúl hozta aktatáskáját: „No, mi baj?”, s csak ősz bajusza, az ősz kefehaj s a hulló szemhéj a kék szem fölött mutatta: sok van évei mögött. Táskájából könyv, szótár, kézirat, pénz, vers, szerződés százféle dagadt, mások ügyei. Gúnyja szeliden hízott modern nagyképűségeken (rajtunk)… Ő lett, Kunfi s Berinkey barátja, az apósom… „Fiai” később, nyolc-tíz fiatal óriás, mint apjukra néztek rá: a tudást és a szivet, a föltétlen szabad szellemet, a drasztikus-igazat csodáltuk benne, s mindenekelőtt – holdkórosak – a nyugodt tetterőt.