Új világ

Szívem dobbant: dicsőbb kort nyit a nap; s melyért annyi hő kebel megszakadt, jön a nagy perc, az íge testet ölt! Óriás perc: föl, csillagokba tört a káprázatom! Új jelvényeket árultak; majd az angyali sereg szétoszlott. Bolt nyilt. A mozik tele. Zúgott, szürkéllt az élet üzeme, de bennem robbant hit, szó, fény, plakát: óriás nap ez, itt az új világ! „Ez? Ez csak polgári forradalom!”, hűtött le egy kolléga a köruton. „Mi történt ma?” – ráért, hazakisért –: „Néhány szó és állás helyet cserélt!…” Otthon meg Graf: „Új kor? Új kor a jó termelés, elosztás. A többi: szó!…” Megborzadtam. Valóság, mi lehetsz? Gyerek vagyok?! Nem értek semmihez?!