Mit szóltam volna?
Vajjon mit szóltam volna, ha tudom, |
hogy kik kísérnek majd az utamon |
s kik maradnak el? Hittem volna, ha |
rámutat egy kéz egy kis falura, |
hogy ott egy lány, már asszony, s gyermekem |
attól lesz, kettő? S hogy, amit sosem |
vettem, vehettem egész komolyan, |
van tündér, és királylány, csakugyan? |
Hol voltak? S hol ti, drága többiek, |
kik szerettek, akiket szeretek, |
mik voltatok és mit csináltatok, |
amikor én még dehogy rajtatok, |
csak álmokon tünődtem? Még kivel, |
s mint szél a hímport, hova visz, kever |
röpítő sorsunk? És mi lesz a vég?… |
Tücsökdaltól szárnyal a nyári rét |
és megint virít… Virágok, szivek, |
bocsássátok meg az életemet! |
|
|