223.

Mit szóltam volna?

Vajjon mit szóltam volna, ha tudom,
hogy kik kísérnek majd az utamon
s kik maradnak el? Hittem volna, ha
rámutat egy kéz egy kis falura,
hogy ott egy lány, már asszony, s gyermekem
attól lesz, kettő? S hogy, amit sosem
vettem, vehettem egész komolyan,
van tündér, és királylány, csakugyan?
Hol voltak? S hol ti, drága többiek,
kik szerettek, akiket szeretek,
mik voltatok és mit csináltatok,
amikor én még dehogy rajtatok,
csak álmokon tünődtem? Még kivel,
s mint szél a hímport, hova visz, kever
röpítő sorsunk? És mi lesz a vég?…
Tücsökdaltól szárnyal a nyári rét
és megint virít… Virágok, szivek,
bocsássátok meg az életemet!
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]