Verkli

Közben háború és hétköznapok. Könyvek. Szerelem. A verkli forog. Könyvek. És tavasz. Hajnalka beteg. Erősebb minuszos szemüveget rendel az orvos. Nyár Tiszabecsen. Béber bevonul. S megint szerelem. S to glükümálon, és kórházvonat. Egy ápolónő ópiumot ad. S könyvek megint, Peer Gynt, és új mozik, s a sötétben két szem találkozik, s őszi hold kél, szívek zűrzavara, s óh, égő avar esti illata! Aztán Soracte stet nive candidum. S varjú mondja: Kár, s ágyú bőgi: Bum! S könyvek, szerelem és könyvek megint, és verkli bent és verkli odakint… S Hang kérdi: „Hol vagy, végső értelem?” S felel: „Túl az Égverő Hegyeken!”