A lélek ellen

Folyton töprengtem. Száz színt tükrözött minden gondolat; s vele, benne nőtt az igazság igénye. Szellemem ugyanekkor célt kívánt. Könyveken, elméleteken rágtam át magam, hogy értsem végre, tudjam, pontosan, az érthetőt, tudhatót. De amit megláttam, a bőrét, a bőreit cserélte folyton, s új nevek alatt értelme a megúnt titok maradt; úgyhogy amikor a Matériát kezdtem tisztelni, ez már bosszuvágy volt a kétely tétlen kincsei és dac, a szegény test daca, tüntetés a túlsok lélek ellen, büszke düh: a szellem fogott vele keserű ostort magára, lángolt, prédikált: hasznot követelt és terrorizált.