194.

A Mese nevei

Legtöbbször valami könnyű burok,
láthatatlan fénygolyó boritott,
óriási, lebegő buborék;
s nem tudtam róla! Valaha mesék,
kisértetek, boszorkányok, csodák
szőtték érzékeny álomanyagát,
de a Mese, egyéb nevek alatt,
továbbra is alkatrészem maradt,
csak most úgy hívták, hogy Művészet, és
Világnézet, s Legújabb Föltevés,
hogy Haladás, Modernség, Kritika,
Szabadszerelem, Szociológia,
hogy Istentagadás, Realitás,
Pozitivizmus…: akadt neve száz
s ezer annak, ami én, mindig én
maradtam, a lelkem-gyártotta fény:
börtönömnek, mit – volt rá, vagy nem, ok –
bármely perc mindig körém csukhatott.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]