190.

Hát: ami nem?

Az voltam hát, ami nem? Fénybogár
lámpása? Nem. Felhő? Nem. A határ
roppant íve, és gyorsírásjelény? –
Együtt lüktettem a föld kerekén
mindennel, ami csak jött, ami csak
belém ütközött, tény és gondolat,
és tény visszája és gondolaté,
s ha füleltem a szellemek felé,
mindnek én súgtam gondolatait,
örvendve, hogy bennem vitatkozik
magával a Mindenség… – De hiszen
valószínűleg mindenki ilyen,
löktem el egy-egy gyanút: én egész
rendes vagyok, szabályos képlet! – És
csak csodálkoztam, mikor valaki
idézte ezt-azt, és hogy én neki
magam mondtam… Óh, Örök Párbeszéd,
mi vagy másnak? Nem-értett töredék.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]