Tárgyak és feliratok

Ődöngtem az idegen perronon, s nem tudtam mihez fogni. Megafon bömbölt a háborús nyomor felett órát, parancsot, városneveket, számomra semmit. Cél és értelem megállt, megszűnt? Hordárok. Senki sem értett, hiába szóltam. Jól tudok németűl: ők nem tudnak? Lassudott, meghalt az élő élet… Képek!… A vasút még ismerős volt; de hova innen, és hogyan? Szemem végül egy táblára esett: „Trinkwasser”, s kerek drótputtonyra: „Für Abfälle”… Amit emberek nem, betűik, tárgyaik mégis elkezdték!… Barátkoztam a feliratokkal. Nyelvtan, logika segített… Mentem… Tíz Perc? Annyi se telt bele, s már vitt az Elektrische.