A Romlás Virágai

Ragadtak rám a nyelvek. A latin rég hozta a franciát, s így megint új ablakokkal tárúlt a világ. Hogy kígyót-békát, dekadenciát s annyi Baudelaire!-t olvastak Adyra, kíváncsivá tett: milyen hát az a párizsi költő-szörnyeteg, aki annyi zsenit meg tudott rontani? Háború volt, ritka a francia könyv, pláne a modern vers! Így, mikor Oláh Gábor hallotta Palitól – Kardostól – hogy egy vasutas fia Debrecenben min töri a fejét s kölcsönadta a maga Baudelaire-ét, a beszerezhetetlent: repeső kézzel rögtön papírt vettem elő s körmölgetve vagy két hónapon át lemásoltam a teljes Fleurs du Mal-t.