Terepszemle

Már el-eljártam hazulról. Nevek érdekeltek, cégtáblák, és terek s utcák nevei. És furcsa szavak, melyekben sok mássalhangzóra csak egy magánhangzó jut. Trnka Frigyes, mondta például egy felirat: ez a név groteszk volt és oly szörnyü, hogy két-három évig foglalkoztatott; ahogy más is: a járda kövei, vagy hogy a nyár hogyan buggyantja ki az aszfalt szurokfekete belét. Máskor, apához, a fűtőház felé indultam, a sinen billegve, s ha ő vagy egy ismerős mozdonyvezető felvett a gépre, óh, hogy vitt, emelt a tűz, a vas!… Vissza a Varga-kert szélén megnéztem még a „tavakat”; és vacsoráztunk, és eltelt a nap.