Jó Orbiliusz
Ez az én szikár Orbiliuszom |
– Isten áldja! – szeretett. Nagy haszon |
lett, később, hogy, míg a tananyagot |
belénk verte, gyors képeket adott |
és sarkantyúnak használta a drillt. |
„Aki tud, mer!” volt a jelszava. „Nyilt |
ésszel, sisakkal!” Némi kezdeti |
logikát kényszerített gyermeki |
kapkodásunkra, ölve a tunya |
butaságot s bennem a túlpuha |
álmodozást… A Vígkedvű Mihály |
utcai rektor nem is lett soha |
rossz emlékem… S egyszer, felelve, már |
gimnázista, mértanból, mikor a |
fél-osztály sorra szekundát kapott, |
én jelest: mert azt a téglalapot
|
úgy taglaltam, vagy olyasféleképp, |
mint egykor előtte – Hajdúmegyét! |
|
|