Késes utca

A Késes-utcában, az állomás mellett laktunk. Még egész utazás volt eljutnom a Nagytemplomig, a Nagyerdő meg, sőt a Péterfia, ahol nagymama lakott, szinte már másvilágszámba ment. Az Ispotály körűl mászkáltam: fogyó rétjein egyre több ház nőtt. Új barátaim nem voltak még, csak a vasúti kert gyepe, tücskei, orgonái. Mert ez a nép itt, ez a debreceni, önzőbb volt, mint a régi, gyarmati, keményebb inú és fürgébb eszű, és amíg nem úgy beszéltek, hogy ű, hogy lú meg píz, addig a gyerekek csak csúfolták a jövevényeket: beletelt két év, míg otthonosan kezdtem érezni közöttük magam.