Családi kör

Ezen a napon a Péterfián ebédeltünk. Szigorú nagyanyám jól tudott főzni. Kedvünkért oda- sereglett sok nagy lánya és fia, az egész család, s unokák, menyek. Ő feketében. Csipke reszketett reszkető fején. Roppant tisztelet övezte; hajlott volt s nagyon öreg, de minden szava parancs, kritika. Mi féltünk tőle, anyám s én. Csak a bátyám szerette, Zoltánt… A nagyok Debrecent tárgyalták, mi volt, mi hogy lesz majd… Füleltem… Egyetlenegyet hagytak ki csak, a felfedezésemet, a legfőbbet… Nem mertem szólni; csak lestem a percet, mikor lesz szabad visszamennem, hogy, végre, a varázst – lássam végre az Élő Óriást!