Vasbika
Időnkint elutaztunk, vasutas |
család könnyen mozoghat… Látom az |
adorjánházi vagy a csöglei |
utcát, Veszprémben, meg az elemit, |
ahol Jolánka néni tanitott, |
szigorú nő, de igazságos. Ott |
folyt a Tapolca: állok a hidon |
s nagykarimás, piros búr-kalapom |
tükrözi a víz… Máskor meg anyám |
operálták a pesti klinikán, |
s felhoztak: az egész városból csak egy |
kép maradt a fejemben: a sinek |
végén, a Keletin, mint hős, derék, |
önfeláldozó, végső, szörnyü fék, |
valami áll, vad fejét leszegi |
s két ütközőjét szembeszegezi |
a befutó mozdonnyal; micsoda |
erő volt a neve is: Vas-bika! |
|
|