Rossz gyanuk
| Ez sokáig izgatott, a ruha. |
| Térdig ér talán a nők dereka? |
| Ha nem, mire jó ez a furcsa és |
| fölösleges megkülönböztetés? |
| S nem lehetnék lány én is? Anyuka |
| ruháit próbálgattam. Maskara, |
| buta játék! És amellett milyen |
| boldogan, milyen szenvedélyesen |
| tárgyaltak a szoknyáikról a nők! |
| Szoknyára ítéltettek! S ime, ők |
| sokszor maguk is örűlnek neki! |
| Ez a – jelük? De ha rossz, mért türik? |
| „Mert”, mondta egy hang, „ők nem végezik, |
| nem úgy végzik, mint mi, a… dolgukat!” |
| Ebben megnyugodtam egy darabig, |
| bár, a sok tiltás, vihogás miatt, |
| csak gyanakodtam: nincs rendjén, amit |
| a nőkkel csinálnak a férfiak! |
|
|