Rossz gyanuk
| Ez sokáig izgatott, a ruha. |   
| Térdig ér talán a nők dereka? |   
| Ha nem, mire jó ez a furcsa és |   
| fölösleges megkülönböztetés? |   
| S nem lehetnék lány én is? Anyuka |   
| ruháit próbálgattam. Maskara, |   
| buta játék! És amellett milyen |   
| boldogan, milyen szenvedélyesen |   
| tárgyaltak a szoknyáikról a nők! |   
| Szoknyára ítéltettek! S ime, ők |   
| sokszor maguk is örűlnek neki! |   
| Ez a – jelük? De ha rossz, mért türik? |   
| „Mert”, mondta egy hang, „ők nem végezik, |   
| nem úgy végzik, mint mi, a… dolgukat!” |   
| Ebben megnyugodtam egy darabig, |   
| bár, a sok tiltás, vihogás miatt, |   
| csak gyanakodtam: nincs rendjén, amit |   
| a nőkkel csinálnak a férfiak! |   
 |   
  |